Üdülésicsekk utazás

Nagyatád:
Kossuth szobor - Széchenyi tér:

A Horvay János (1873-1944) által készített Kossuth szobrot Chernel Gyula birtokos, Függetlenség Párti képviselő ajándékozta Nagyatádnak. Említésre méltó azonban a közadakozás is, amelyet Knapp László, akkori községi bíró irányított. Az alkotás helyét a szobrászművész jelölte ki a Széchenyi téren, az akkori állami elemi népiskola épülete előtt. A szobor leleplezésére 1903. október 25-én, vasárnap került sor Kossuth Ferenc jelenlétében.

A mellszobor bronzból készült, s fedetlen fővel, messze néző tekintettel, elgondolkodó arckifejezéssel, dús körszakállal ábrázolja Kossuthot. Öltözete magyaros: Bocskai-nyakkendő, hasonló kiképzésű mellény és magas gallérú, elöl nyitott Bocskai-kabát. Hátulján ez olvasható: Horvay János 1903.

Az alkotást eredetileg két méter magas, mészkőből kiképzett talapzaton helyezték el. A talapzat felső részén három szív alakú bevésés volt látható, lejjebb KOSSUTH felirat volt olvasható. A szobrot az 1970-es években áthelyezték a Kossuth utcába, s új, vörös márvány talapzatra állították.
2004. április 24-én a Város Napja ünnepségen visszaállításra került az eredeti helyére a Kossuth szobor.

Honfoglalási emlékmű - Honfoglalás tér:
A millecentenárium emlékére Honfoglalás térnek elnevezett területen, a Szent Rókus- kápolnától északra, műemléki környezetben állították fel Varga Géza Ferenc "Elágazó utak fája" című 7 méter magas szobrát, és itt épült fel a honfoglalási- és államalapítási emlékmű építészeti-, szobrászati-, kertépítészeti mű együttese is. Az emlékmű több elemből álló kompozíció, amely végigkíséri a magyarság útját az ősi hitvilágtól a kereszténység felvételéig.

II. világháborús emlékmű - Széchenyi tér:
A II. világháborús emlékmű Bors István kaposvári szobrászművész egyik utolsó, 1994-ben, bronzból és gránitból készült alkotása. Különös, félig figurális, félig absztrakt kompozíció, melynek fő inspirálója - akárcsak Bors István sok más szobra esetében - a folklór és a gyermekrajzok világa. A kompozíció az életfa népmesei motívumát sajátos módon ötvözi a harangláb és toronyformák asszociációival.

E szürreálisan lebegő építményt geometrikusan tagolt pozitív és negatív formákkal teszi változatossá a művész. A plasztika lényegi középpontját két nyitott oltárfülke alkotja. Egyikben Nagyatád városának címere látható, a másik oldal játékos fülkeplasztikájában a Nap és Hold emblémái közé helyezi a szobormű kozmikus és történelmi idődimenziókat, kultúrtörténeti utalásokat egybefogó belső magját. E kisebb, de hangsúlyozottan megismételt életfában felismerhető módon lényegül egymásba a honfoglalás kori tarsolylemezek palmettadíszítménye és a mítikus égberagadás magyar őstörténetet idéző motívuma.

Római katolikus kápolna:
A kápolnát 1881-ben építette az akkori földesúr. Előtte áll az Erzsébet királyné emlékoszlop, melybe "Sissyről" a zománcképet Somssich Eszter grófnő készítette.